Kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről

Február 6-án megjelent és 7-én mindjárt hatályba is lépett a 25/2000 EüM-SzCsM rendeletet kiváltó 5/2020(II.06), az Innovációért és technológiáért felelős miniszter rendelete a kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről. A paradoxon, hogy rögtön 10-én már módosították is(!?).

A szabályozás mindazokat a munkahelyeket érinti, ahol a munkavállalók kémiai kóroki tényezők hatásainak kitettek, azaz kémiai anyagokkal, vegyszerekkel kerülnek kapcsolatba. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium által tett változtatás célja, hogy növelje a kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelmét. Az 5/2020. (II. 6.) ITM rendelet a munkahelyen jelen lévő, vagy a munkafolyamat során felhasznált veszélyes anyagok és veszélyes keverékek expozíciójából eredő egészségi és biztonsági kockázatok elkerüléséhez, vagy csökkentéséhez szükséges minimális intézkedéseket határozza meg.

A változtatás során az alábbi uniós irányelveket ültetik át a magyar jogrendbe:

a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelv módosításáról szóló 2017/2398 európai parlamenti és tanácsi irányelv,
a munkájuk során rákkeltő, illetve mutagén anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelv módosításáról szóló 2019/130 európai parlamenti és tanácsi irányelv.

Legfontosabb változásokat az alábbiakban gyűjtöttük össze:

Változtak a fogalommeghatározások pl. veszélyes anyag, kockázatértékelés, expozíció. Új fogalmakat is definiáltak pl. kokcázatelemzés, veszélyes keverék, védőruha.
Az 1. mellékletben szereplő veszélyes anyagok munkahelyi levegőben megengedett határértékei is módosultak több anyag esetében.
Meghatározzák, hogy mekkora a veszélyes anyagok és a szálló- és rostszerkezetű porok megengedett maximális koncentrációja a levegőben: 2. melléklet.
3. mellékletben szereplő biológiai expozíciós- és hatásmutatók megengedhető határértékei is változtak, jelentek meg új vegyi anyagok pl. diklórmetán, hidrazin, metanol, metil-butil-keton, stb.
Részletezték, hogyan kell kockázatelemzést végezni a munkahelyen, hogy milyen körülmények között kell munkakörnyezet monitorozást végezni.

Mint ahogy fentebb már jeleztem, a megjelenése után pár nappal már módosult is a jogszabály együtt a 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelettel:

6/2020. (II. 7.) ITM rendelet

a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet és a kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló 5/2020. (II. 6.) ITM rendelet módosításáról.

E rendelet értelmében a 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet 3. számú melléklete 2020. február 8-án hatályát vesztette.
Ez a melléklet tartalmazta a rákkeltő/mutagén anyagokkal végzett tevékenység bejelentőlapját, ezzel szemben a bejelentés megtétele a munkavédelmi szabályrendszer értelmében továbbra is kötelező.

Ennek érdekében új nyomtatványok érhetőek el.

Budapest - Miskolc - Debrecen - Kaposvár - Eger - Győr -Nyíregyháza - Pécs - Szeged - Szekszárd - Szolnok - Tatabánya - Szombathely - Veszprém - Zalaegerszeg - Kecskemét - Kelet Magyarország