Cimke felhő

Partnereink

szakember kereső

Linkgyűjtemény

Kérdések és válaszok

Kockázatértékelés

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 1998. január 1-jétől hatályos módosítása szerint, „…a munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat…”.

A kockázatértékelés fogalma ebben a megfogalmazásban ekkor jelent meg először a hazai munkavédelmi jogszabályokban. A Mvt. 2001-es módosítása már határidőhöz kötötte a kockázatértékelés elkészítését, valamint bevezette a kockázatértékelés évenkénti felülvizsgálatának kötelezettségét is. A Mvt.-en kívül a kockázatértékelés fogalma más jogszabályokban is megtalálható, mint például a 2000. évi XXV. tv. a kémiai biztonságról, vagy a 25/2000 EüM rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról.

A kockázatértékelés bevezetése nem jelent alapvető tartalmi változást a munkáltatóra háruló munkavédelmi követelményekben, hanem elsősorban rendszerbe, egységes keretbe foglalja a munkáltató munkavédelmi tevékenységét. A célja sem más, mint egyfajta áttekintése annak, hogy az adott munkahelyen mi veszélyeztetheti a dolgozókat, és milyen intézkedések meghozatala szükséges a baj megelőzésére. Elvégzéséhez csak ritkán, bonyolult esetekben kell laboratóriumi vizsgálatokat, tudományos apparátust, költséges szolgáltatásokat igénybe venni, gyakorlatilag ezekre a vizsgálatokra utal a törvényben megfogalmazott „mennyiségi” kifejezés is. Az esetek legnagyobb részében a kockázatértékelés az eddig is meglevő munkavédelmi követelmények szisztematikus teljesítését jelenti, amelyben a legfőbb eszköz a józanész, és természetesen az eddigi munkavédelmi követelményrendszer ismerete.

A munkáltatónak korábban is
- értékelnie kellett a veszélyeket, illetve azt, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a tételes előírásoknak, különben nem tehette volna meg a munkavállalók egészségét és biztonságát szolgáló intézkedéseket;
- kötelessége volt, hogy áttekintse, milyen veszélyek fenyegethetik a munkavállalóit,
- kötelessége volt, hogy felmérje, milyen intézkedésekkel lehet a veszélyeket elhárítani vagy minimálisra csökkenteni, és kötelezettsége volt megtenni ezeket az intézkedéseket;
- szüksége volt az ésszerű munkához arra, hogy megállapítsa az intézkedések fontossági sorrendjét, ellenőrizze a megtett intézkedések eredményességét, és dokumentálni, bizonyítani tudja, hogy eleget tett ilyen irányú kötelezettségeinek.

A munkáltató akkor jár el ésszerűen, ha a kockázatértékelést és a kockázatanalízist egységben vagy összehangoltan munkavédelmi szzempontok figyelembe vételével szervezi meg azokon a területeken, amelyekre mindkét követelményrendszer vonatkozik, hiszen így nem csak kisebb ráfordítással és nagyobb hatékonysággal végezheti el a feladatait, hanem maradéktalanul és összehangoltan elégítheti ki az ellenőrző hatóságok által számonkért követelményeket.
A kockázatértékelés célja nem elvont. Nem matematikai valószínűségeket vagy elméleti összefüggéseket kell megállapítani, hanem megvizsgálni az adott munkahelyen a konkrét helyzetet, és meghatározni a konkrét teendőket.
A kockázatértékelés után a munkáltatónak képesnek kell lennie annak bizonyítására a hatóságok, a munkavállalók vagy képviselőik, illetve más érdekelt felek előtt, hogy megtett minden szükséges munkavédelmi intézkedést a kockázatok felmérésére és elhárítására, illetve minimálisra csökkentésére. Ezért a kockázatértékeléshez hozzátartozik a folyamat és az eredmények megfelelő dokumentálása is.
A kockázatértékelést a munkavédelmi hatóságok tapasztalata alapján többé-kevésbé minden munkáltató elvégeztette, a hatóságok jövőben azok tartalmi követelményeit fogják vizsgálni. Nagy valószínűséggel itt lesz még mit tenni...

2004 május elsejétől - az EU csatlakozástól – ismét módosult a Mvt. , amely a kockázatértékelésre vonatkozóan számos előírást tartalmaz, többek között a munkavédelmi szaktevékenységgé való nyilvánítását, azaz csak munkavédelmi képzettségű személy végezhet kockázatértékelést.

A Mvt. 2011 januári módosítása óta a kockázatértékelés elkészítése a vállalkozás indulásakor kötelező, 3 évente pedig ismételten el kell végezni(amennyiben az eltelt idő alatt nem történt változás).

Amennyiben a munkavédelem, tűzvédelem, környezetvédelem területéről felmerülő kérdése van keresse Debreceni központi irodánkat az 52/541-567-es telefonszámon vagy az info@viragosvedelem.hu  email címen!